2015. 04. 25.
A mai nap igazán különleges, hisz ma ünneplem a 19. születésnapomat, először New York-ban. Kíváncsi voltam, hogy Catherine emlékszik-e rá. Nem ért csalódás. Amint beértem a konyhába egy gyönyörű torta fogadott, gyönyörű dekorációval és a gyönyörű barátnőmmel.
-Sok boldog születésnapot, édesem!
-Jesszusom.
-Mi a baj? Nem tetszik?
-De, de!! Nagyon is, gyere ide, jár a csók.
-Ó, de édes vagy.
Megcsókoltam, többször is.
-Nutellás palacsintatorta.
-Mmm, de guszta. Akarsz még várni vele vagy...?
-Dehogy akarok. Kezdjünk neki azonnal.
Nagyon finom lett. Egész nap otthon akartam maradni, de nem lehetett, mivel ma is mennem kellett forgatni, látszott Cat-en, hogy kicsit csalódott volt, de nem tudok vele mit csinálni, muszáj mennem. Nagyon édesek volt a stáb, tényleg. Sasha, Shay, Troian, Ashley és Lucy elsőként köszöntöttek fel, majd mikor beléptem Marlene is felköszöntött. Mellettük a személyzet, a sorozat többi szereplője is. Gondoltam az ebédszünetben felhívom Anyát.
-Szia, anya.
-Szia.
15 másodperc hallgatás után, mivel vártam, hogy felköszöntsön... kíváncsi vagyok, hogy tudja milyen nap van ma, megkérdeztem tőle mi a helyzet.
-Mizu?
-Semmi. Csinálom a házi munkát.
-Aha, az jó.
-Igen.
-Na, szia.
-Szia.
Mindjárt elsírom magam, komolyan. A saját édesanyám, aki 18 éven keresztül emlékezett a születésem napjára, a 19.-re elfelejtette. Ezt nem hiszem el..., de muszáj lesz. Gondolhattam volna, hogy elfelejti. Próbáltam úgy tenni, mintha nem lenne semmi baj, de Sasha észrevette rajtam. Úgy tűnik, hogy mégsem vagyok jó színésznő.
-Mi a baj, Sabrina? Feszültnek tűnsz..
-Az is vagyok.
-Mesélj.
-Csak annyi, hogy Anya elfelejtette a szülinapom.
-Ú, az sz*r. Nálam egyszer történt olyan... a 17. szülinapomnál. Felhívtam a figyelmét neki, azóta nincs ezzel bajom.
-Értem.
-Szólj neki, hívd fel, hogy "Anya, ma van a szülinapom."
-Hát, nem tudom... van épp elég baja..nélkülem is.
-Te tudod, de én így értem el, hogy ráeszméljen, hogy ma van az, amikor megszült. Nem számít rossz indulatúnak.. kinek esne jól, hogy az, aki a világra hozta nem emlékszik mikor történt meg.
-Majd agyalok rajta.
-Jó, de csak érezd jól magad. A születésnapodon ne legyél magad alatt. Árt a szépségednek.
-Édes vagy, köszönöm.
Megöleltem, majd mentünk vissza forgatni. 18-kor végeztünk, a szerelmem már várt. Legalább 2 órát agyaltam, hogy mit tegyek az anyás dologgal kapcsolatban.. 30 perc és indulunk egy étterembe Caty-vel. Nincs mit veszteni, felhívtam.
-Szia, szívem. Baj van?
-Igen, Anya. Ma a szülinapom van.
-Ó, ó....
Rá 1 percre benyögi, hogy:
-Ne, haragudj, de épp most érkeztem meg a taxival. Szia.
El se hiszem, hogy még fel se köszöntött.....bocsánatot se kért, csak azért, mert leteszi. Innentől nem fog érdekelni..
Csöngettek. Kinyitottam.
-Boldog születésnapot, kislányom.
-Anya!!!?!?!?!?!?!?!
Megölelt.
-Hát, te? Nem azt mondtad, hogy most érkeztél meg valakihez?
-Hozzád. Ha már 18 éven keresztül a szemedbe mondhattam, hogy boldog születésnapot, akkor most miért ne tenném?
-Annyira szeretlek..
Sírok. Igen, sírok, viszont nem a szomorúságtól, hanem a boldogságtól.
-Én is, egyetlen gyermekem..
Catherine pont ekkor jön ki a szobából.
-Cat, ő az édesanyám.
-Ó, örülök.
-Én is. Tényleg nagyon szép vagy, ahogy a lányom mondta.
-Nem is tudtam, hogy beszélt rólam.
-Amikor felhívott mindig szóba jöttél.
-Imádom a lányát.
-Én is.
-Velünk tart a vacsorára egy new york-i étteremben?
-Ha nem zavarok, akkor szívesen.
-Nem zavar.
El is mentünk az Underground étterembe, ami gyönyörűen fest. Szóba jött a vacsi közben apa.
-Apád amióta kiment és elmondta...tudod, azokat.
-Nem, nem lépett velem kapcsolatba.
-Mióta elváltunk, azóta én se.
-A városban minden oké?
-Igen, nagyon örülnek neked.
-Ez tök jó.
-Ne is mondd! Több rajongó is eljött, hogy megnézze a híresség szobáját.
-Haha, mintha olyan nagy sztár lennék.
-Senki nem legfelül kezdi.
-Tudom. Igazad van.
-Viszont nekem 10 perc múlva megy a buszom. Láttam, hogy itt van a pályaudvar szemben. Szóval, ha megbocsájtotok, nekem menni kell.
-Azt hittem tovább maradsz.
-Holnap dolgoznom kell. Ne haragudj.
-Nem haragszom, örülök, hogy eljöttél.
-Én is.
Megpuszilt minket, majd kikísértük, ő felszállt, mi hazamentünk, majd egymás karjaiban aludtunk el. Csodálatos nap volt.
....
16. rész - Akarlak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése